A megfelelő Moszkvics hosszas keresgélése...		2012.11.11. 21:50
A történet ott kezdődik, hogy már tizen-x éve megfogalmazódott bennem, hogy egyszer lesz egy gömbölyű Moszkvicsom. Dehát, mint lenni szokott, nem megy egyszerűen és gyorsan az ilyesmi, valami mindig közbejön, változik, tolódik. Egészen kiskorom óta megfogott a 407-es Moszkvicsok (nevezzük most így összefoglalóan eme hasonló típusokat) masszív, magas, terepes, gömbölyded, kissé esetlen, igazi szovjetes formája. Nagyon tetszenek a kortársak is, a Volga, a Pobeda, de azok nekem már túl nagyok, a Zaporozsec meg túl kicsi, a Moszkvics az optimális. A lényeg, hogy mondhatni már kisiskolás korom óta vadászok egy saját Moszkvára, csakhát ugye akkor még a zsebpénzből nem futotta rá, pedig akkoriban még mennyi szép példány fellelhető volt aprópénzért....aztán később más veteránautó típusokkal kerültem szorosabb kapcsolatba a mindennapi használhatóságot előtétbe helyezve (Skoda 1000MB, VW Bogár, Fiat 500). A Bogár megmaradt mára is, jól bevált, de az egy másik történet. Közben teltek az évek a moszkvicsos hirdetéseket folyamatosan figyelgetve persze, munkába álltam, spórolgattam, adogattam el a feleslegesnek vélt vasakat a garázsból, és úgy döntöttem veszek egy felújítani való 402/407/403-as Moszkvicsot végre! Persze azért nem ment elsőre......rengeteg kocsi képbe került, telefonálgattam, ha érdemesnek tűnt elmentünk megnézni 100-200 km-ekre is, de évekig eredménytelenül..... Képek pár esélyesnek tűnt vasról : ITT

Megtaláltam az igazit: Moszkvics 407, 1963		2012.11.13. 11:32
A fő keresési kritériumok a következőek voltak: tiszta papírok, felújítható, tűrhető kondíció, és ehhez mérten megfelelő ár, ami nálam 0-300.00 Ft-ig terjedt, állapottól függően. Sajnos a sok szóbajöhető gépről mindig kiderült valami: nagyon messze van, drága, nincsenek, vagy gubancosak a papírjai, idióta a tulajdonos, nagyon rossz állapotú, és stb-stb. Nagy nehezen képbe került egy képeken elég jól mutató autó, így levonatoztam 300 km-t megnézni 2012 februárjában. Mint lenni szokott, a képeken jobbnak festett, de azért alapvetően tetszett, alkudni is lehetett, csak egy bökkenő volt, a forgalmiját nem tudtam megnézni, mert épp "nem találták". Na mondom erről ennyit, azért ezt mondhatta volna előre is, lehet le se megyek megnézni, papír nélkül nem veszünk semmit, nem dísznek kell a garázsba, hanem útra tenni. Hazajöttem, elfekvőbe helyeztem a dolgot. Pár hét múlva telefon, csak előkerült a forgalmi, némi alkudozás, szerencsére az illetőnek volt trélere, így kialkudtunk egy olyan árat, hogy leteszi a házam elé 250 ezerért. Magas ár, de már évek óta nem volt ettől normálisabb ár/érték arányú papíros Moszkvics, így kezet fogtam rá. Nekem csak a fuvar lett volna még nagyon barátilag is min. 50-60 ezer Ft. Így került hozzám 2012. márciusában az 1963-as 407-es Moszkvicsom leharcolt, de végképp nem menthetetlen állapotban. Képek a Moszkvámról :  ITT

Állapotfelmérés		2012.11.13. 17:19
A megérkezést követő gyors itthoni állapotfelmérést követően az alábbi megállapításokat tettük. A kaszni eredetileg pasztelzöld, azaz "szovjetzöld" volt, aztán kapott egy fehér, majd egy bugyikék fényezést. Szerencsére csak külsőleg, így a belseje egész szépen megmaradt a gyári színében, ez így is fog maradni, kicsit patinás, de eredeti, nem tervezem átfújni, majd ehhez keverjük ki a színt a külsejére. Az autónak 3 gazdája volt, köztük egy TSZ is, 1975-ben lett kivonva a forgalomból, azóta egy ponyvagarázs alatt állt, ami a korához képest megvédte az időjárástól, de sajnos beázhatott a ponyva, mert koncentráltan az első szélvédő és motorháztető, első sárvédők teteje nagyon csúnyán gödrösre van rohadva. Motorházfedélből egész biztos kell egy másik, a többi majd kiderül. A küszöbök igen szépnek tűnnek így elsőre, csupán az első 10 centijük gázos kissé. A kocsi alján se látni egyetlen egy lyukat sem, gondosan kezelhették anno. A kesztyűtartóban 70-es évekbeli szavatosságú gyógyszeres papírok, a kalaptartón szintén ilyen korú újság. Megállt benne az idő. A belső kárpitok is menthetőek, tuti ezek maradnak 1-2 foltozással. Tetszik a színük, meg a patinás összhangjuk. Az első ülés sajnos már erősen viseltes, majd arra valamit kitalálunk. A műszarfalon a műanyagok, a kormánykerék, az ajtófogantyúk szokásosan mállnak szét, de kortársakhoz képest még ezek is kimondottan egyben vannak. Gyári rádió benne, pár gyári szerszám, szerelőlámpa is előkerült. A krómok állapota, főleg a lökhárítóké sajnos gyalázatos, akárcsak az első szélvédő gumikédere, érdekes a hátsó az újszerű. Dísztárcsák is kellenek majd, elég csúnyák. Ami még fájó pont lehet az a fék. A kézi az tökéletes, de a lábfék az halott. Hát kb. ennyi volt az első benyomás, lesz vele munka, de a kaszni alja meglepően jó állapotban van az tuti. Ja és a motor, a gazda azt mondta az szépen jár. Majd meglátjuk....

Az első kör az új masinával		2012.11.13. 17:42
A megvételt követő másnap már öcsémmel és egy utcabeli szintén veterános haverunkkal rajta is voltunk ezerrel, hogy menjünk egy próbakört a szovjet géppel. Hűtővíz, olajfeltöltés, gyertya-karbi-megszakító pucolás,majd akksit raktunk bele, szikra ellenőrzés, AC pumpára benzincső, flakonba benzin a motortérbe, felszivatás, és indítózás. Elég lassan teker az önindító, az akksi is gyenge, de nagynehezen elkezd kapkodni a motor, tekergetjük az elosztót, pumpáljuk a gázt, és beröffen a 407-es. Kicsit melegítettük, pár perc után tényleg szépen ketyeg, és már pöcc-röff. Sajnos a kipufogócső tésztaszűrő felületű, így a gázfröccsökre elég hangosan horkant fel, de alapjáraton szépen duruzsol. Már csak némi fék kéne a próbakörhöz, de sajnos ezzel bajban vagyunk, mert amit beöntök fékolajat, az pár pillanat után lent köszön vissza a földön a kocsi alatt. Alánézve látjuk a bajt, a főfékhengerből csurog ki az olaj. Belátjuk, hogy ebből hipp-hopp nem lesz fék, marad a kézifék az óvatos próbára. Kiállunk az udvarról, kissé dadogva, beülünk 3-an, majd teszünk egy kört az utcán, picit bakkecskézik, darabosan megy, a hajtómű erősen búg, nyíg, ahogy sok leírásban olvastam is róla. Mint egy tolókerekes verseny Zsiguli. Mehetünk vagy 30-al, milyen lehet 80-nál ez a búgás? Az utca végére érve elkezd kihagyni, leáll. A fene. Nyitjuk az elejét, nini üres a benzines flakon. Megtöltjük, beindul. Gondoljuk, hogy fú, van étvágya, de aztán látjuk, hogy az AC pumpánál folyik el az anyag rendesen. Majd megcsinálom. Első próbakörnek jó volt, gurul, motor megy, megvannak a sebességek, nagy baj már nem lehet a mechanikával. Pár kép a próbáról : ITT

A felújítás kezdetét veszi: borítás		2012.11.13. 18:12
Elkezdtem a kocsi felújításhoz szükséges megbontást. Lökhárítók, díszek, lámpák, sárvédők, stb. leszerelése, majd az alattuk megbújó retek eltávolítása, a régi alvázvédő rétegek spaklival történő teljes levakarása, kapirgálása a fémig, majd drótkefézés, rozsdamarózás, cinkkromátos alapozás. Pár hiba előkerült, ezeket a részeket kihagytam, ott majd még hegesztgetek. A kasznit oldalra borítottuk egy speciális, nagyon hasznos szerkezettel, melyet a barátom adott kölcsönbe. Igen nagy, koszos, lassú és unalmas munka volt, de nincs mit tenni. Innen kell indulni, hogy lássuk is miből élünk. Min. 1 hónapon át szívtam a festékmaradványokat, meg töröltem a szememből őket délutánonként. Képek az alváz szépítésről: ITT

Küszöbök kihegesztése		2012.11.13. 18:36
Élmény volt a nyári kánikulában a patkányfészkekkel teli küszöböket hegesztgetni. Összességben jó állapotban voltak gyári létükhöz képest, de az elülső részükkel azért akadt munka. Mint lenni szokott, úgy tűnt csak az első 10 centi cserés, de aztán lett abból 40-50 cm is. Meg a pár naposra tervezett munka hetekre rúgott. Természetesen mindez munka, barátnő, meg egyéb nyári időtöltések, tavazások, strandolások mellett hobbi szinten, nem főállásban. Új küszöb, vagy bármiféle javítóelem természetesen beszerezhetetlen, szóval marad a lemezvágás, hajtogatás ívesre, pl. gázcsövön. Aztán pedig hegesztgetés úgy, hogy minél kevesebb gitt kelljen majd, minél jobban kövesse a gyári alakot. El lehet vele szórakozni, de szeretem csinálni, tetszetős az eredmény. Azért már alakul a kaszni, képek: ITT

Szerelgetek az udvaron		2012.11.16. 19:55
Nyáron jóidőben inkább kint az udvaron dolgozgattam, csak frisebb a levegő, meg jók a fényviszonyok. Már-már menetrendszerinti volt a program, egy héten 2-3 délután a Moszkváé lett. Melóból haza, egy kis kaja, lazítás, átöltözés, a hosszabbító kihúzása, rádió be, flex, hegesztőgép, stb. üzembehelyezése, és munkára fel! Lassan, de biztosan haladt a munka, természetesen sok nem várt, plusz hiba terítékre került, amin nem lehetett átugrani. Nem baj, nem hajt a tatár. Pár kép: ITT

Hátsó sárvédők lebontása		2012.11.16. 20:08
Nem volt egyszerű levenni a hátsó sárvédőket. Jópár csavar fogja oda, hozzáférhetetlen, berohadt állapotban. nem maradt más, mint a flex, törekedve a legkisebb károkozásra. Sokat hezitáltam, hogy levegyem, vagy ne vegyem a hátsó sárvédőket, mert éppenséggel nem tűntek rossznak, alatta is elég jól kilehetett takarítani a részeket, de volt egy zárt rész, ahova nem fértem be, meg amúgyis gondoltam, hogy biztos lesz azért ott pár megbújt rohadás, ne végezzek már félmunkát. Meg amúgyis a későbbiekben, ha netán majd kellesz egy sárvédőcsere, mert pl. megtörik, ne akkor szenvedjek majd a berohadt csavarok flexelgetésével, tönkretéve az akkor már várhatóan szép fényezést. Szóval levételre kerültek a lemezek, majd még lesz velük munka, egyelőre a kasznit tettem rendbe alattuk. Képek a sárvédők környékének javításáról: ITT

Beáll a garázsba a Moszkvics		2012.11.16. 20:17
Sajnos ősszel már egyre korábban sötétedett, az esők sem voltak ritkák, így nem volt kérdés, az udvari melónak vége, be kell tenni a vasat a garázsba. Csakhogy ott a Bogaram áll. Tervbe volt egy udvari fa kocsibeálló építése, de aztán a kb. dupla költségek és idő hiányában inkább vettem egy ponyvagarázst az udvarra, és ebbe állítottam be napi használatos Bogaram. Így betolhattuk a Moszkvicsot a fedett helyre a további felújításra. Első körben a jobb  A oszlop tövét és a jobb hátsó ajtó sarkának estem neki, hogy elfogadható kondiba hozzam. Képek láthatóak:  ITT

Első futómű szétborítása és hasonlók		2012.11.16. 20:35
Szétkapatam az egész első futót, mindent el kell tisztítani, rendbetenni, pár új szilent, zsírzás. Elég macerás egy első futóműve van a 407esnek, excenteres csapszeg, rézperselyek és zsírzószemek sokasága és társai. Szerencsére közben vettem jópár első futó alkatrészt tartalékba, nem is bántam meg nagy szükség is lesz rájuk. A motortér is kipucolásra került, kisebb javításokkal, akksitartó lemez, stb. Közben az első fékkel is megszenvedtünk. A beszerezhetelen és ritka első fékmunkahengerekből ki lettek énekelve a régi dugattyúk, polírozás, és láss csodát működnek a felújítókészlettel, ami megegyezik szerencsére az újabb típuséval. A szintén kuriózum főfékhenger is életre lett keltve, de abba még hibádzik egy tömítés, mert kicsit csepeg. De alapvetően nagy kő esett le a szívemről, hogy van remény az eredeti fékrendszerben, nem kell típusidegen átalakítás, még akár OT-re is mehet majd :D Képek az első futómű tájáról: ITT

Első futó és fék összeszerelése, alvázvédőzés, első sárvédő rendbeszedés, motortér festés, kardáncsukló csere, stb.		2013.05.07. 09:07
Szép lassan összeszereltem a szétborított első futóművet, festést, új szilenteket, és pár új csavart kapott, meg összeválogattam a bontott cuccaimból a legjobbnak tűnőket bele, mert ugye újra esély sincs venni. Jó komplikált  külső-belső menetes rézperselyes szerkezet ez, függőcsapszeggel, excenterrel, minden kotyogásra hajlamos elemmel. A későbbi 403/408-asokban már sokkal jobban oldották meg ezeket. A fék is összeállt, bár nem egyszerűen, a boltban kapható fékcső-hollandereken kicsit alakítani kellett, gumifékcsövek beszerezhetőek, hátra kapható új munkahenger, az első hengerek, meg a főfékhenger meg fel lett újítva, a kapható újabb Moszkvics és Uaz fék és kuplung felújító készletekből összelegózva a 22 mm-es karmantyúkat, dugattyúkat. Sajnos a fenékszeleppel még gond van, mert nem engedi vissza a nyomást teljesen, szorulnak a kerekek, szóval még gyagyázni kell vele egy kört. Az egyik kardánkereszt is cserélve lett, ezt se egyszerű szerezni, természetesen ez is eltérő az újabb kapható típusoktól, kisebb. Nagyon nagy szívás a 407-es a 403-ashoz képest, sok minden más rajta. A 403-as szerkezetileg már szinte teljesen az újabb 408-as. A kocsi alja is megszépült, a korábban felvitt alapozóra felkentem egy réteg sima zománcot, és erre jött 3 teljes réteg bitumenes alvázvédő, megvárva mindig az egyes rétegek száradását, és úgy felkenve az következőt. Elment vele pár nap, pár hét. Hegesztgettem is egy kicsit: a jobb első sárvédő alső és felső szegélyét lényegében lecseréltem, mert nagyon gatya volt. Valamint az első szélvédő előtti légbeömlőt eltüntettem, tudom, hogy sajnos ez így nem gyári, de annyira reményetlenre volt rohadva, és eddig egy olyan bontani való autóban sem láttam épet, hogy így döntöttem. Házilag kihajtogatni túl nagy melónak tűnt. De ha esetleg kerül egy ép kivágott darab, vagy találok rá embert olcsón, akkor megcsinálom. Egyelőre így marad, majd egy imitációs fedélke megy rá, gumitömítéssel, hogy úgy nézzen ki, mintha ott lenne. Ja a motortér is ki lett festve az eredetihez legközelebb álló zöldre, ilyen lesz autó színe is : RAL 6021. Képek: ITT

Eltelt még egy nyár: Motor, kipufogó, tank a helyén, a kocsi alja lényegében kész. Készülgetnek a sárvédők.		2013.10.13. 19:06
Mint ahogy lenni szokott, annak ellenére, hogy nyáron lehetne a legjobban haladni a felújítással, hisz jó idő van, szabadságot is ilyenkor vesz ki az ember többnyire, mégis relatíve ilyenkor stagnál a projekt a legjobban. Legalábbis nálam. Bevallom töredelmesen, ilyenkor szívesebben megyek a tóra fürdeni, nyaralni, szórakozni, kirándulni, motorozni, veterános találkozózni, mintsemhogy a garázsban ragadjon az izzadt bőrömre a rozsdapor. De azért ilyenkor sem áll meg a munka teljesen. A motor bekerült a helyére, haveromék garázsába helyeztük be láncos emelővel, enélkül szerintem esélytelen. Remélem jóideig nem kellesz kivenni. A kipufogó rendszert is gatyába ráztam, a hátsó dob menthető volt, az addig vezető csőszakaszt kellett kicserélni, a leömlő karimája maradt csak eredeti. A benzintank is kipucolásra, festésre került, a búvárcsövére új szűrőszitát forrasztottam. A motor sallangjai beépültek, helyén az akksi, jöhetett a próba. A beindítás viszonylag könnyen ment az új gyújtókábelek megfelelő sorrend szerinti bedugdosása után, egyedül az AC pumpa adta fel a leckét, mert áteresztett a membránja, sajnos eredeti membránt nem lehet hozzá kapni, de úgy néz ki, hogy a Zsuk kisteherkocsié jó lesz bele, ami beszerezhető. Egyelőre UAZ membrán ment bele egy kis átalakítással, jónak tűnik, de majd kap egy Zsukot. Az új kipufogóval meglepően csendesen ketyerészik a masina, és pöccröff. Bizakodok. A főfékhengerbe visszaraktam az eredeti puhább fenékszelep gumit, ezzel úgyfest már visszaenged a fék, mert mentem vele egy kört az utcában, jónak bizonyult. A korábbi új fenékszeleppel úgy szorult a fék, hogy a Skoda kuplungja majd leégett, mire hazahúztam 100m-ről haveromtól a blokk berakása után. De azért még felfogja adni a leckét, úgyérzem, kényes pont ez a fék, túl egyszerű lenne ezt így megúszni. Közben szép lassan a 4 sárvédőt is kihegesztettem, következő menüpont ezeknek a feltétele lesz, illetve az összehozása, hézagolgatása a motorházfedővel, köténylemezzel, orrlemezzel, lesz még azért utómegmunkálásra szükség az biztos, hogy mutasson azért valamennyire legalább csak úgy oroszosan....ahogy gyárilag is volt.... Képek:  ITT

A tél fő eredménye: sárvédők és fedelek készen a helyükön!		2014.05.05. 21:18
A tél folyamán kihegesztgettem az ajtók alját, ahol kellett, a sárvédőket, az elsőkre teljesen új felső peremet kellett csinálni, a régiek menthetetlenek voltak. A sárvédőket lesavaztam, alapoztam, majd lekentem maradék zománcfestékkel, majd pedig kaptak 3 réteg alvázvédőt. Kapott pár foltot a homokszórt motorházfedél eleje is, és nem menekült a csomagtérfedél sem, bár azzal volt a legkevesebb gond. Közben pár apróság is a helyére került, pl. két új első teló. A sárvédőket Body999 masszával felraktam, összehoztam a motorházfedéllel, amennyire lehetett, nem volt egyszerű, mert ugye a fedél is más kocsiról való, a sárvédől meg jól szét lettek hegesztve. Az első köténylemez is kapott egy kis lemezmunkát. A lökösöket  lecsiszoltam, ezek egyelőre festve lesznek szerintem kalapácslakkal, mert sokba lenne a króm, most így hirtelen. Majd egyszer....vizsga után....egyelőre van 1000 fontosabb ettől. Képek: ITT

Kiáll a Moszkvics a garázsból 1,5 év után		2014.05.05. 21:47
Pöccröff állapotban kiálltam a géppel az udvarra, ahol majd kezdődhet a fényezéshez való előkészítés: kitartó kittelés és csiszolás.....már előre imádom. Képek: ITT

Száll a por: gittelés, csiszolás, füllerezés, és festés		2014.07.11. 17:13
Szerencsére elég jó idő volt tavasszal, így kedvemre szívhattam a gittport az udvaron. Először átcsiszoltam az egész kasznit 100-as papírral, a rozsdásabb és pergősebb részeken 80-assal, majd 120-assal, aztán kezdődhetett a gitt felkenegetése, majd visszacsiszolása, mindez X-szer. A két legtöbbet igénylő elem a két első sárvédő volt. Ezeknek a felső részére ment bőven gitt, hisz bőven lettek hegesztve a peremüknél, miközben jól elvetemedtek a hőtől. A hosszas gittelést aztán füller követte, némi igazítás után újabb füller, aztán vizescsiszolás párszor 280-400-as papírral. Itt kifejezetten jól nézett ki szerintem a gép, matt szürkén, sima felülettel, jól is fedte a hibákat (amiből volt/maradt is jópár), komolyan elgondolkodtam, hogy ilyenre kéne fújni, piros felnikkel. De aztán visszatértem az eredeti zöld-fehér gyári kombinációhoz. Idővel meguntam a kisebb felületi hibák finomítgatását, és úgy döntöttem jöhet a fújás, az udvarunkon, 24 l-es kis kompresszorral, vízleválasztó és minden ilyen extra nélkül, egy sima 3000 ft-os pisztollyal. Először elég furcsa volt a 2K-ás festék, csodákat rengtek róla, hogy milyen jó, hát nem tudom, én nem voltam elragadtatva tőle, bár nem is vagyok fényező, sőt ez volt az első autófestésem. Először elfolyattam egy sárvédőt, jöhetett a csiszolás, újrafújás. Aztán kitapasztaltam, hogy sok vékony réteget kell felvinni, így már nem folyt meg egyáltalán, csak kissé olyan érdes, narancsos lett az egész felület, de végülis gyárilag is hasonlóan jöttek ki ezek a Moszkvicsok, szal mondhatni korhű lett:) Összességben vállalható lett a home-made dukkó, majd esetleg még lehet rajta finomítani, polírozás, javítgatás, pár elem újrafújása, de egyelőre még nem a tökéletességre, hanem az érvényes műszaki vizsgára hajtok, és hogy végre útra állítsam már több, mint 2 év után a 407-est egy elfogadható, legalább 3m-ről szép állapotban ;) Képek a fázisokról: ITT

Napról napra szebb a kocsi: összerakás		2014.07.28. 20:37
Nincs is jobb dolog annál, mintsem a külön-külön már felújított, letisztogatott alkatrészeket a helyükre helyezni. Szinte percről percre szépül az autó, kezd összeállni, gyönyörű látvány, mégha nem is minden alkatrész 100 %-os. Pár dolgot lekrómoztattam, többek közt a krómbajuszt, és a lökhárító takaró lemezeket, de a két lökös egyelőre még kimaradt a költségek fékentartása miatt, majd egyszer, ha beválik a gép, azokra is sor kerül. Lámpakarikát hoztak Ukrajnából zsír újat, szerintem ZIL lehet. Kilincsek is zsírújak, vagy 5 éve találta őket öcsém egy MÉH telepen. Új hátsó lámpákat egy öreg bácsitól vettem, aki látta az utcáról, hogy csinálgatom a gépet, és beszólt, hogy ilyen autója volt, van pár cucca. Új Trabant foncsorokat raktam be, mert a gyári szovjetbe speciális égő kell, továbbá nincs benne a helyzetjelzőnek hely, és nem is asszimetrikus szabványú. Megvannak a hibátlan gyáriak, ha OT-ra kéne egyszer. Kb. 1 hónapot elmókoltam az összerakással, nem siettem, próbáltam alapos lenni. Felpattintgattam a díszleceket új bolhákkal. A műszerfalhoz hajtogattam alulemezből hamust és kesztyűtartófedelet, jó lett szerintem. A kárpitokat megvarrogattam, ahol tudtam, az első ülés műbőr részét kicseréltettem. Beraktam az időközben FM-esre átépített gyári rádiót. Letakarítottam kromofággal az összefújkált gumiszőnyegeket. Kijavítottam szélvédőragasztóval a gumikéderek hiányosságait, jobb híján. Felgumiztattam a kerekeket. Sorolhatnám a hasonló műveleteket. De ezeket már élvezettel csináltam, mert volt látszatja ;) Képek: ITT

Irány a műszaki!		2014.07.28. 21:01
Eljött végre a nagy nap, kértem időpontot műszaki vizsgára a KPM-be, mert ugye csak oda lehet vinni először. Azért egy utolsó átnézésre ráálltam az aknára, csavarokat, sasszegeket, összekötőket leellenőrizni. Ezek rendben is voltak, de hátul olajfolyást láttam a féknél. Már megint ez a rohadt fék! És pont a hátsó, amihez már nem is tudom hanyadik új munkahengert veszem-javítom és még nem is használtam a kocsit. Hát persze, hogy megint a jobb hátsó ukrán volt a bűnös, a bal oldali Fenox porszáraz. Telefonáltam is egy kört, elvileg Petráskó kolléga hoz nekem Fenoxot, nade az nem 1-2 napon belül lesz. Úgyhogy kényszerből vettem egy újabb ukránt a helyi boltban, mondom hátha jó lesz, és láss csodát úgytűnik ez jó. Eddig még nem fossa az olajat, a műszakis kínzást is kibírta. Szóval átment eredetvizsgán és műszakin, nem is voltak olyan nagyon gázos értékek sehol, csupán egy kis jóindulat és veterán-szeretet kellett a sikerhez! Az állomáson szinte mindenki vizslatta a verdát, jöttek mentek pro-kontra a régi sztorik, meg hogy, ki hogy szerette/utálta a Moszkvicsokat. Ezután jött a kalandosabb rész: a papírok kézbevétele után indultunk haza az autómentővel, és az első nagyobb kanyarban a pirostól való indulás után nagy reccsenés.....kitört a mentő jobb első kereke, megadta magát  a talpas. Némi gyors logisztika után egy nagyobb autómentő mentette meg Moszkvicsostul a kis mentőt! Szép kis rakás volt ;) Még jön egy kis okmányirodázás, egy kis szépítgetés, dísztárcsák és új rendszám felpattintása, és jöhet a próbakör! Képek: ITT

KÉSZ!		2014.07.28. 21:25
Nyár végére összeállt a kép, útra került a kis Moszkvics, rendszámmal, műszakival, mint a nagyok. Az első próbakörökön a fék kb. 20 perc használat után szép lassan befogott a hőtágulástól, ezt orvosoltam a főfékhenger fenékszelepének rúgójának gyengítésével, úgyfest bevált, azóta már járt a Bükkben kétszer is a szerpentineken, nem főtt fel. Továbbá az 1-es henger köpte be rendre a gyertyáját, de pár gyertyacsere után találtam egy régi PAL-t, ami úgylátszik fogára való, mert ez a gond is megoldódni látszik vele. Reméljük ezekkel kinőttük a gyermekbetegségeket. Szépen fut a gép, nagyon sokan megnézik, már-már zavaró, hogy bámulnak feszt, és ha megállok, rögtön jönnek beszélgetni, sztorizni, érdeklődni ;) Képek a kész műről : ITT